Mackerel Vitamin D

Mackerel Vitamin D

Витамины группы D (витамин D) — биологически активные вещества (холекальциферол, эргокальциферол, ситокальциферол, 2,2-дигидроэргокальциферол и другие). Холекальциферол (витамин D3) синтезируется у человека в коже под действием ультрафиолетовых лучей диапазона «B», а также поступает в организм человека с пищей. Эргокальциферол (витамин D2) может поступать только с пищей.

Главное назначение витамина D в организме человека — обеспечение всасывания кальция и фосфора из пищи в тонком кишечнике[1]. Согласно ряду клинических исследований, хронический дефицит витамина D у детей раннего возраста связан с высоким риском развития у них в будущем различных заболеваний: сахарного диабета, ожирения, аутоиммунных заболеваний, онкологических заболеваний, сердечно-сосудистых заболеваний, псориаза, атопических заболеваний, воспалительных заболеваний кишечника[2].

Кальцитриол (1,25(ОН)₂D, продукт метаболизма холекальциферола и эргокальциферола) связывается с рецепторами витамина D (VDR) в тканях и изменяет уровень транскрипции VDR во всём организме[1].

Кальциферол растворим в жирах. Жиры также необходимы для всасывания этого витамина в кишечнике. Как и другие растворимые в жирах витамины, имеет свойство накапливаться в жировой ткани[3]. Запасы витамина D, накопленные организмом в течение лета, могут постепенно расходоваться в зимние месяцы[3].

Регулярное употребление добавок с витамином D способствует облегчению симптомов синдрома раздраженного кишечника[4].

Влияние добавок витамина D на смертность неясно: один метаанализ показал небольшое снижение смертности у пожилых людей[5], а другой пришел к выводу, что не существует четких оснований для рекомендации добавок для предотвращения многих заболеваний и что дальнейшие исследования аналогичной конструкции в этих областях не требуются[6].

Норма содержания витамина D в крови: концентрация 25(ОН)D более 30 нг/мл (50 нмоль/л), меньшие значения — недостаточность, а менее 20 нг/мл (50 нмоль/л) — дефицит. Передозировка витамином D возможна, начиная с концентрации 100 нмоль/л, безусловно токсичная концентрация — 200 нмоль/л[7].

По российским рекомендациям 2015 года суточная профилактическая доза витамина D в пище (холекальциферол D₃ и эргокальциферол D₂) для людей 18−50 лет составляет не менее 600−800 МЕ (международных единиц), для беременных и кормящих — 800−1200 МЕ, людям старше 50 лет — 800−1000 МЕ[8].

Открытие [править | править код]

Обнаружение витамина D позволило решить острую до этого проблему детского рахита. После того как американский биохимик Элмер Макколум обнаружил в 1914 году в рыбьем жире витамин A, английский ветеринар Эдвард Мелленби сделал наблюдение, что от рахита не страдают те собаки, которых кормят рыбьим жиром. Это наблюдение привело его к выводу, что рахит предотвращает именно витамин A или какое-то связанное с ним вещество.

Чтобы внести ясность в этот вопрос, Макколум в 1922 году поставил эксперимент с порцией рыбьего жира, где витамин A был нейтрализован. Собаки, которым он давал этот продукт, благополучно излечились от рахита. Так было доказано, что за излечение от рахита отвечает не витамин A, а другой, неизвестный доселе витамин. Поскольку это был четвёртый по счёту витамин, открытый наукой, его назвали четвёртой буквой латинского алфавита — D.

В 1923 г. американский биохимик Гарри Стенбок показал, что облучение пищи ультрафиолетом увеличивает содержание в ней витамина D. Подопытные крысы, употреблявшие такую облучённую пищу, излечились от рахита. Примерно тогда же А. Ф. Гесс доказал, что человек может производить витамин D под действием солнечного света.

Стенбок тем временем запатентовал метод увеличения содержания «солнечного витамина» в молоке и других жирных продуктах с помощью облучения их ультрафиолетом. Практика обогащения продуктов витамином D распространена в США. В российской рознице молочные изделия с добавлением витамина D практически не представлены.

Механизм действия и измерение [править | править код]

Витамин D в обеих присутствующих в лекарствах формах (холекальциферол и эргокальциферол) является на самом деле провитамином. Для активации холекальциферол сначала должен превратиться в печени в 25-гидрокси-холекальциферол (сокращенно 25(OH)D3, кальцидиол), а затем в почках — в 1,25-дигидрокси-холекальциферол (1,25(OH)2D3, кальцитриол).

Оценка адекватности обеспечения конкретного человека витамином D вызывает споры в научном сообществе. Наиболее универсальным лабораторным показателем на 2006 год считалась концентрация 25-гидрокси-холекальциферола в сыворотке крови[9]. Её минимальное значение, обеспечивающее здоровье костей у большинства людей в популяции, составляет 20 нг/мл (50 нмоль/л) [ нет в источнике ] [10].

Однозначно установить дополнительную пользу от достижения значений выше 30 нг/мл (75 нмоль/л) в клинических исследованиях не удалось[10]. Тем не менее, согласно некоторым рекомендациям, оптимальным считается интервал 30—60 нг/мл (75—150 нмоль/л)[11].

Долгое время рекомендовалось дополнительно принимать витамин D для профилактики развития остеопороза и укрепления костной ткани. Однако опубликованные в 2018 году результаты метаисследования показали, что статистически значимые доказательства эффективности витамина D отсутствуют. Исследователи проанализировали более 53,5 тыс. пациентов (в основном — женщины старше 65 лет) в 81 случайном клиническом исследовании. Результаты испытаний подгрупп применения витамина D в высоких и низких дозах были схожи и не свидетельствовали об улучшении состояния костной ткани среди пациентов, дополнительно принимавших витамин D. Ученые сошлись во мнении того, что употребление добавки может быть обосновано только среди пожилых людей, почти никогда не выходящих на улицу и имеющих недостаток в выработанном естественным путем витамине D[12] [13]. Следует отметить, что последнее утверждение спорно: дефицит витамина может возникать у любого человека, который практически всегда носит закрывающую кожу одежду или пользуется солнцезащитными средствами, а особенно в случае сочетания закрытой одежды с нанесением солнцезащитных средств на лицо. Также, непрозрачные косметические средства препятствуют попаданию УФ-лучей в кожу лица и выработке витамина D.

Недостаток [править | править код]

Дефицит витамина D — явление достаточно распространённое, затрагивающее, по некоторым оценкам[14], до миллиарда жителей Земли. В США, по данным крупного популяционного исследования, проведённого в 2001—2006 годах, распространённость «риска дефицита» витамина D у взрослых и детей старше 1 года составила 8 %. К ней можно прибавить 24 % людей со статусом «риск недостаточного потребления»[15]. В совокупности это почти треть населения США. В ряде других стран, с достаточным уровнем солнечного облучения, таких как Индия, Пакистан, Иран, Китай, значительная доля населения (по некоторым данным, до 60—80 %) имеют симптомы дефицита витамина D[16] [17]. Россия расположена в зоне низкой инсоляции, поэтому практически все её жители входят в группу риска[18].

Вместе с тем приводимые цифры распространённости дефицита витамина D могут значимо отличаться в зависимости от того, какой уровень 25-гидрокси-холекальциферола в крови берётся за пограничный (16, 20 или 30 нг/мл или какой-либо другой). Институт медицины США ru en в 2010 году ввел новую классификацию адекватности статуса витамина D в зависимости от уровня 25-гидрокси-холекальциферола в сыворотке крови[10].

Категория достаточности витамина D Уровень 25(HO)D (нг/мл) Уровень 25(HO)D (нмоль/л)
риск дефицита < 12 < 30
риск недостаточного потребления 12—19 30—49
достаточное потребление 20—50 50—125
уровень, выше которого есть основание для обеспокоенности > 50 > 125

25(HO)D — концентрация 25-гидрокси-холекальциферола в сыворотке крови

Авитаминоз витамина D — это основная причина развития рахита у детей. Рахит, детская болезнь, характеризуется задержкой роста и мягкими, слабыми, деформированными длинными костями, которые сгибаются и выгибаются под их весом, когда дети начинают ходить. Рахит обычно появляется в возрасте от 3 до 18 месяцев[19]. Случаи заболевания продолжают регистрироваться в Северной Америке и других западных странах, и в основном они наблюдаются у детей, находящихся на грудном вскармливании, и детей с более темной кожей[19]. Это состояние характеризуется кривыми ногами[20], которые могут быть вызваны дефицитом кальция или фосфора, а также недостатком витамина D; сегодня он в основном встречается в странах с низким уровнем доходов в Африке, Азии или на Ближнем Востоке[21], а также в странах с генетическими нарушениями, такими как псевдовитаминный рахит[22]. Долговременный дефицит витамина D может приводить к увеличению заболеваемости раком[23], увеличивает вероятность развития остеопороза. В последнее время опубликованы результаты исследований, увязывающих недостаток витамина с ослаблением иммунитета, повышенным риском развития сердечно-сосудистых заболеваний[14], а также повышением риска развития рассеянного склероза и болезни Альцгеймера [ источник не указан 401 день ]. Гиповитаминоз витамина D связан с избыточным весом, модулируя дифференциацию адипоцитов и липидный обмен[24]. С другой стороны, избыточный вес во время беременности приводит к дефициту витамина D у матери и ребёнка, и эта тенденция сохраняется в течение возраста[25]. Недостаток витамина D является провоцирующим фактором псориаза и витилиго, а также некоторых других аутоиммунных заболеваний[2]. Кроме того, исследования показывают, что при недостатке витамина D могут наблюдаться ухудшение памяти, боли в мышцах и бессонница[26].

В 2017 году учёные из Touro University (англ.)  ( рус. (Калифорния, США) провели исследование, согласно которому солнцезащитные кремы с SPF 15 и выше уменьшают выработку витамина D₃ из 7-дегидрохолестерина в организме человека на 99 %[27] [28]. Уменьшение потребления этого витамина посредством облучения солнечными лучами особо остро может сказаться на людях, страдающих заболеваниями, которые уменьшают усваивание витамина D из пищи [ источник не указан 816 дней ].

Избыток [править | править код]

Гипервитаминоз витамина D развивается очень медленно. При приёме больших доз он может вызывать нарушения метаболизма кальция, приводящие к гиперкальциемии и гиперкальциурии. При длительном лечении эргокальциферолом или холекальциферолом гиперкальциемия обычно обусловлена накоплением провитамина D₃, но может быть вызвана одновременным избыточным потреблением пищевых продуктов, содержащих много кальция, например молочных продуктов[29].

Источники витамина D [править | править код]

Некоторая доля потребности в витамине D обеспечивается за счёт его образования в коже при нахождении на прямом солнечном свету. Интенсивность процесса зависит от сезона, времени и продолжительности дня, наличия облаков и тени, содержания меланина в коже, применения солнцезащитных средств. Оконные стекла изолируют УФ составляющую солнечного света, кроме УФ спектра «А». Ряд исследователей советует находиться на солнечном свету на протяжении 5—30 минут между 10 и 15 часами, а лицам, мало находящимся на солнце, включать в рацион достаточное количество богатой витамином D пищи либо принимать пищевые добавки[30].

  • Синтез в организме: витамин D₃ образуется в эпидермисе кожи под воздействием ультрафиолетовых лучей солнечного света из провитамина D₃ (7-дегидрохолестерина). Провитамин D₃ превращается в холекальциферол путём тепловой изомеризации (при температуре тела). В эпидермисе холекальциферол связывается с витамин-D-связывающим белком и в таком виде поступает в кровь и переносится в печень[29]. Нахождение в тени и облачная погода могут уменьшить выработку витамина на 60 %[31]. Через стекло, одежду и крем от загара ультрафиолет, необходимый для синтеза витамина, не проникает[3]. Достаточное количество витамина вырабатывается кожей при регулярном облучении в солярии, однако это может привести к онкологическим заболеваниям кожи[30].
  • Пища:
    • Рыба (жирные сорта рыбы, рыбий жир). Чтобы получить 400 МЕ витамина D, нужно ежедневно съедать 150 г лососины или 850 г трески[3]. 100 г печени трески содержит 100 мкг витамина D, а 100 г рыбьего жира из печени трески — 250 мкг[32], что соответствует 4000 и 10000 МЕ (1 мкг витамина D составляет 40 МЕ[33]).
    • В значительно меньшей степени сливочное масло, сыр и другие жирные молочные продукты, яичный желток, икра[30]. 400 МЕ витамина D соответствуют приблизительно 20 куриным желткам[3].
    • Естественным источником эргокальциферола для человека являются лесные (а не выращенные при искусственном освещении [ нет в источнике ]) лисички и некоторые другие виды грибов, в клетках которых эргокальциферол вырабатывается из эргостерола[34] [ уточнить ].
    • Основным источником промышленного получения витамина D (эргостерола) служат дрожжи[35].

В расчёте на 100 г, в печени животных содержится до 50 МЕ витамина D, в сливочном масле — до 35 МЕ, в яичном желтке — 25 МЕ, в мясе — 13 МЕ, в кукурузном масле — 9 МЕ, в молоке — от 0,3 до 4 МЕ на 100 мл при суточной потребности человека 600 МЕ[36], поэтому даже при диете, ограниченной этими продуктами питания и лишённой жирной морской рыбы, без достаточного нахождения на солнце потребность организма в витамине D не может быть полностью обеспечена[37].

Согласно более консервативным оценкам, доступное среднестатистическому человеку питание в принципе не может обеспечить его потребности в витамине D, тогда как чрезмерное нахождение на солнце чревато риском возникновения рака кожи[3]. Принято считать, что солнечное освещение на уровне 37-й параллели и выше не позволяет получить достаточное количество этого витамина[38]. Выше 50-й параллели солнечное излучение недостаточно велико даже для удовлетворения потребности в витамине D в летние месяцы[39] [ неавторитетный источник? ].

Зимой в северных странах естественная освещённость недостаточна для пополнения запасов холекальциферола в организме. Трудности с получением витамина из солнечных лучей, даже проживая в тропическом климате, могут испытывать темнокожие, пожилые и люди с лишним весом, а также люди, прикрывающие конечности одеждой[14]. По мнению экспертных организаций, для обеспечения нормальной дозы витамина D необходимо ежедневно находиться на полуденном солнце (в промежуток с 10 утра до 4 часов дня), либо не реже двух раз в неделю с попаданием солнечных лучей на лицо, руки, ноги, не используя солнцезащитные средства[30]. Людям со светлой кожей достаточно 5-минутной солнечной ванны, темнокожие должны находиться на солнце не менее получаса[31].

Хотя северянам рекомендуется принимать добавки с витамином[40], эффективность этих добавок доказана только относительно рахита и рахитоподобных заболеваний. Не доказана эффективность приёма витамина D для предотвращения остеопороза, рака и заболеваний сердечно-сосудистой системы[41]. Для пожилых людей с остеопорозом прием витамина D с кальцием может помочь предотвратить переломы бедра, но он также немного увеличивает риск проблем с желудком и почками[42] [43]. Доказательств влияния витамина D на респираторные инфекции у детей в возрасте до пяти лет нет[44] [45]. В одном обзоре было обнаружено, что добавление витамина D может снизить потребность в стероидах, используемых для снижения частоты приступов у людей с легкой и умеренной астмой, и что добавление не влияет на повседневные симптомы астмы[46]. Беременные женщины, принимающие достаточное количество витамина D во время беременности, могут испытывать меньший риск преэклампсии[47] [48] и положительный иммунный эффект[49]. Добавки витамина D также могут снизить риск гестационного диабета, низкорослых детей[47] и их медленного роста[50]. Не было найдено доказательств того, полезно ли регулярное назначение витамина D людям с муковисцидозом[51].

Добавки витамина D не влияют на клинические исходы или новые очаги на МРТ у людей с рассеяным склерозом. Дозы и сроки приема добавок витамина D во включенных испытаниях, судя по всему, безопасны, хотя доступные данные ограничены[52] [53].

Не была найдена последовательная картина того, что лечение витамином D было лучше, чем плацебо при любом хроническом состоянии, сопровождающемся болью. Но исследования имели методологические недостатки (низкое качество доказательств)[54] [55].

Было обнаружено, что после двух лет лечения минеральная плотность костей поясничного отдела позвоночника и предплечья у пациентов, принимавших кальций и витамин D, улучшилась больше, чем у пациентов, которые не получали лечения. Не было разницы в количестве переломов или лабораторных измерениях плотности кости между двумя группами. Было обнаружено, что кальций и витамин D эффективны для предотвращения и лечения вызванной кортикостероидами потери костной массы в поясничном отделе позвоночника и предплечья[56].

Исследование 2017 года показало, что для достижения уровня в сыворотке крови 25(OH)D 100 нмоль/л (40 нг/мл) зачастую необходимы дозы витамина D, превышающие 6000 МЕ/сут., особенно для лиц с избыточным весом или страдающих ожирением[57] [ неавторитетный источник? ]. В то же время высокие дозы витамина D могут быть небезопасны: зафиксирован случай, когда у человека с гипертонией, дислипидемией и подагрой, принимавшего 8000–10 000 МЕ витамина D ежедневно в течение 2,5 лет, отказали почки[58].

Продукты с высоким содержанием витамина Д [59] ,

мкг в 100 граммах продукта

Рыбий жир 250-350
Печень трески 100-200
Горбуша, семга, скумбрия, кета, сельдь, форель, угорь, палтус 10-20
Черная икра 8
Яичный желток 7,7
Молоко козье 1,3
Сливочное масло 1,5
Твердые сыры 1

Суточная норма витамина D [править | править код]

Возраст Рекомендуемая суточная норма витамина D, МЕ (мкг) Безопасный верхний предел витамина D, МЕ
0—12 месяцев 400 (10) 5000
1—13 лет 600 (15) 5000
14—18 лет 600 (15) 10000
19—70 лет 600 (15) 10000
71 год и старше 800 (20) 10000
Беременные и кормящие женщины 600 (15) 10000

Формы [править | править код]

Название Химическое название или состав Строение
Витамин D1 сочетание эргокальциферола с люмистеролом, 1:1
Витамин D2 эргокальциферол (производное эргостерола) Note double bond at top center.
Витамин D3 холекальциферол (образуется из 7-дигидрохолестерола в коже) Cholecalciferol.svg
Витамин D4 22-дигидроэргокальциферол[60] 22-Dihydroergocalciferol.png
Витамин D5 ситокальциферол (производное 7-дигидроситостерола) Vitamin D5 structure.svg
Витамин D6 сигма-кальциферол

Исследования [править | править код]

В 2014 году Управление пищевых добавок Национального института здравоохранения США учредило инициативу по витамину D для отслеживания текущих исследований и просвещения потребителей[61]. В их обновлении 2020 года было признано, что растущее количество исследований предполагает, что витамин D может играть определенную роль в профилактике и лечении диабета 1 и 2 типов, непереносимости глюкозы, гипертонии, рассеянного склероза и других заболеваний. Тем не менее, был сделан вывод, что имеющиеся данные были либо недостаточными, либо слишком противоречивыми, чтобы подтвердить эффективность витамина D в этих условиях, за исключением более положительных результатов в отношении здоровья костей.

Некоторые предварительные исследования связывают низкий уровень витамина D с заболеванием в более позднем возрасте[62]. Один метаанализ показал снижение смертности у пожилых людей[42] [43]. Другой метаанализ, охватывающий более 350 000 человек, пришел к выводу, что добавление витамина D к неотобранным лицам, проживающим в общинах, не снижает скелетные (полный перелом) или не скелетные исходы (инфаркт миокарда, ишемическая болезнь сердца, инсульт, цереброваскулярные заболевания, рак) более чем 15%, и что дальнейшие исследования с аналогичным дизайном вряд ли изменят эти выводы[6]. Метаанализ 2019 года показал, что при приеме кальция и витамина D может быть повышенный риск инсульта[63]. Доказательств по состоянию на 2013 год недостаточно, чтобы определить, влияет ли витамин D на риск рака[64].

COVID-19 [править | править код]

Доказано, что дефицит витамина D потенциально увеличивает риск тяжелых респираторных инфекций[65]. Это вызвало новый интерес к этому потенциалу в 2020 году во время пандемии COVID-19. Систематический обзор и метаанализ 27 публикаций показали, что дефицит витамина D не был связан с более высокой вероятностью заражения COVID-19, но обнаружил положительную корреляцию между дефицитом витамина D и тяжестью заболевания, включая увеличение количества госпитализаций и уровень смертности[66].

В июне 2020 года Национальные институты здравоохранения США обнаружили недостаточно доказательств, чтобы рекомендовать или против использования добавок витамина D специально для профилактики или лечения COVID-19[67]. В том же месяце UK NICE не обнаружил доказательств в пользу или против приема добавок витамина D специально для профилактики или лечения COVID-19[68]. Обе организации включили рекомендации по продолжению ранее установленных рекомендаций по добавлению витамина D по другим причинам, таким как здоровье костей и мышц, если это применимо. Обе организации отметили, что больше людей могут нуждаться в добавках из-за меньшего количества солнечного воздействия во время пандемии[67] [68], и NHS предоставила бесплатные ежедневные добавки витамина D для людей с высоким риском COVID-19[69].

Основным осложнением COVID-19 является острый респираторный дистресс-синдром (ОРДС), который может усугубляться дефицитом витамина D[70] — ассоциацией, не специфичной для коронавирусных инфекций[70]. В 2020 году в разных странах проводится ряд испытаний для изучения потенциала использования витамина D для профилактики и лечения инфекций SARS-CoV-2.

См. также [править | править код]

  • Витамины

Примечания [править | править код]

  1. ↑ 1 2 Национальная программа, 2018, с. 14.
  2. ↑ 1 2 Национальная программа, 2018, с. 9.
  3. ↑ 1 2 3 4 5 6 Vitamin D and your health(англ.) . Harvard Health Publications.
  4. ↑ Витамин D поможет людям с синдромом раздраженного кишечника (рус.) . MedDaily (26 января 2018).
  5. ↑ Bjelakovic G, Gluud LL, Nikolova D, Whitfield K, Wetterslev J, Simonetti RG, et al. (January 2014). "Vitamin D supplementation for prevention of mortality in adults". The Cochrane Database of Systematic Reviews (Systematic review). 1 (1): CD007470. DOI:10.1002/14651858.CD007470.pub3. PMID 24414552.
  6. ↑ 1 2 Bolland MJ, Grey A, Gamble GD, Reid IR (April 2014). "The effect of vitamin D supplementation on skeletal, vascular, or cancer outcomes: a trial sequential meta-analysis". The Lancet. Diabetes & Endocrinology (Meta-analysis). 2 (4): 307—320. DOI:10.1016/S2213-8587(13)70212-2. PMID 24703049.
  7. ↑ Национальная программа, 2018, с. 10.
  8. ↑ Клинические рекомендации, 2015, с. 13.
  9. ↑ Holick, M. F. Resurrection of vitamin D deficiency and rickets : [англ.] // Journal of Clinical Investigation. — 2006. — Vol. 116, no. 8. — P. 2062—2072. — doi:10.1172/JCI29449. — PMID 16886050.
  10. ↑ 1 2 3 Dietary reference, 2011.
  11. ↑ Holick, M. F. Vitamin D deficiency : [англ.] // The New England Journal of Medicine. — 2007. — Vol. 357, no. 3 (July). — P. 266—281. — doi:10.1056/NEJMra070553. — PMID 17634462.
  12. ↑ Исследование: добавки с витамином D не способствуют укреплению костной ткани (рус.) . Ремедиум (5 октября 2018).
  13. ↑ Bolland, Mark J. Effects of vitamin D supplementation on musculoskeletal health : a systematic review, meta-analysis, and trial sequential analysis : [англ.] / Mark J. Bolland, Andrew Grey, Alison Avenell // The Lancet. Diabetes & Endocrinology : j. — Elsevier, 2018. — Vol. 6, no. 11 (1 November). — P. 847–858. — doi:10.1016/S2213-8587(18)30265-1. — PMID 30293909.
  14. ↑ 1 2 3 Vitamin D and Health | The Nutrition Source | Harvard School of Public Health
  15. ↑ Looker A. C., Johnson C. L., Lacher D. A., Pfeiffer C. M., Schleicher R. L., Sempos C. T. Vitamin D status: United States, 2001–2006.(неопр.) // NCHS Data Brief. — 2011. — March (№ 59). — С. 1—8. — PMID 21592422.
  16. ↑ Harinarayan CV, Joshi SR. Vitamin D status in India — Its implications and Remedial Measures(англ.) // Journal of the Association of Physicians of India. — 2009. — Vol. 57, iss. January. — P. 40—48. — PMID 19753759.
  17. ↑ Ziaee A, Javadi A, Javadi M, Zohal M, Afaghi A. Nutritional Status Assessment of Minodar Residence in Qazvin City, Iran: Vitamin D Deficiency in Sunshine Country, a Public Health Issue(англ.) // Global Journal of Health Science. — 2013. — Vol. 5, iss. 1. — P. 174—179. — ISSN 1916-9736. — doi:10.5539/gjhs.v5n1p174.
  18. ↑ «В зоне риска все население России». Профессор Ольга Ершова о причинах и профилактике остеопороза (рус.) . Газета.Ru (18 июля 2011).
  19. ↑ 1 2 Wagner CL, Greer FR (November 2008). "Prevention of rickets and vitamin D deficiency in infants, children, and adolescents". Pediatrics. 122 (5): 1142—52. DOI:10.1542/peds.2008-1862. PMID 18977996.
  20. ↑ Brown, Judith E. [[1] в «Книгах Google» Nutrition Through the Life Cycle] / Judith E. Brown, Janet Isaacs, Bea Krinke … []. — Cengage Learning, June 28, 2013. — ISBN 978-1-285-82025-5.
  21. ↑ Lerch C, Meissner T (October 2007). Lerch C, ed. "Interventions for the prevention of nutritional rickets in term born children". The Cochrane Database of Systematic Reviews (4): CD006164. DOI:10.1002/14651858.CD006164.pub2. PMID 17943890.
  22. ↑ Zargar AH, Mithal A, Wani AI, Laway BA, Masoodi SR, Bashir MI, Ganie MA (June 2000). "Pseudovitamin D deficiency rickets--a report from the Indian subcontinent". Postgraduate Medical Journal. 76 (896): 369—72. DOI:10.1136/pmj.76.896.369. PMC1741602. PMID 10824056.
  23. ↑ Garland, Cedric F. The Role of Vitamin D in Cancer Prevention : [англ.] / Cedric F. Garland, Frank C. Garland, Edward D. Gorham … [] // American Journal of Public Health. — 2006. — Vol. 96, no. 2 (February). — P. 252—261. — doi:10.2105/AJPH.2004.045260. — PMID 16380576. — PMC 1470481.
  24. ↑ Savastano, Silvia. Low vitamin D status and obesity : Role of nutritionist : [англ.] / Silvia Savastano, Luigi Barrea, Maria Cristina Savanelli … [] // Reviews in Endocrine & Metabolic Disorders. — 2017. — 23 February. — ISSN 1573-2606. — doi:10.1007/s11154-017-9410-7. — PMID 28229265.
  25. ↑ Bodnar, Lisa M. Prepregnancy obesity predicts poor vitamin D status in mothers and their neonates : [англ.] / Lisa M. Bodnar, Janet M. Catov, James M. Roberts … [] // The Journal of Nutrition. — 2007. — Vol. 137, no. 11 (November). — P. 2437−2442. — ISSN 0022-3166. — PMID 17951482.
  26. ↑ Витамин D (рус.) . Сайт о витаминах. {{подст:не АИ}}
  27. ↑ Pfotenhauer, Kim M. Vitamin D Deficiency, It's Role in Health and Disease, and Current Supplementation Recommendations : [англ.] / Kim M. Pfotenhauer, Jay H. Shubrook // The Journal of the American Osteopathic Association. — 2017. — Vol. 117, no. 5 (May). — P. 301−305. — ISSN 0098-6151. — doi:10.7556/jaoa.2017.055.
  28. ↑ Дина Мингалиева. Использование солнцезащитного крема может вызвать дефицит витамина D (рус.) . Медпортал (4 мая 2017). Дата обращения: 2 октября 2018.
  29. ↑ 1 2 Брикман, А. Нарушение обмена кальция и фосфора у взрослых / Под ред. Н. Лавина. — М. : Практика, 1999. — С. 413–454. — 1128 с. — (Эндокринология). — ISBN 5898160175.
  30. ↑ 1 2 3 4 Vitamin D. Health Professional Fact Sheet (англ.) . Office of Dietary Supplements . U. S. National Institute of Health.
  31. ↑ 1 2 Shining a Light on Vitamin D(англ.) . Nutrition Studies.
  32. ↑ Содержание витамина D в продуктах (рус.) . Yumchief.com.
  33. ↑ Vitamin D - Health Professional Fact Sheet
  34. ↑ Home Page(англ.) . NDL/FNIC Food Composition Database.
  35. ↑ Елинов, Н. П. Основы биотехнологии. — СПб. : Наука, 1995. — 600 с. — ISBN 5-02-026027-4. [ уточнить ]
  36. ↑ Апуховская, Л. И. Витамин D3 : физиологическая роль и медицинское применение / Л. И. Апуховская, Л. И. Омельченко, А. В. Калашников // Журнал практического врача. — К., 1997. — Т. 3. — С. 35—37.
  37. ↑ VanAmerongen, B. M. Multiple sclerosis and vitamin D : an update : [англ.] : [арх. 13 декабря 2010] / B. M. VanAmerongen, C. D. Dijkstra, P Lips … [] // European Journal of Clinical Nutrition. — 2004. — Vol. 58. — P. 1095—1109. — doi:10.1038/sj.ejcn.1601952.
  38. ↑ Time for more vitamin D(англ.) . Harvard Health Publications.
  39. ↑ Витамин Д лечит всё (рус.) . Кошелёк здоровья.
  40. ↑ Listing of vitamins(англ.) (недоступная ссылка). Harvard Health Publications. Дата обращения: 10 марта 2014. Архивировано 7 августа 2019 года.
  41. ↑ Bolland, Mark J. The effect of vitamin D supplementation on skeletal, vascular, or cancer outcomes : a trial sequential meta-analysis : [англ.] : [арх. 19 июля 2014] / Mark J. Bolland, Andrew Grey, Greg D. Gamble … [] // The Lancet. Diabetes & Endocrinology. — 2014. — 24 January. — doi:10.1016/S2213-8587(13)70212-21.
  42. ↑ 1 2 Avenell A, Mak JC, O'Connell D (April 2014). "Vitamin D and vitamin D analogues for preventing fractures in post-menopausal women and older men". The Cochrane Database of Systematic Reviews. 4 (4): CD000227. DOI:10.1002/14651858.CD000227.pub4. PMID 24729336.
  43. ↑ 1 2 Витамин D и родственные витамину D соединения для профилактики переломов в результате остеопороза у пожилых (неопр.) . Cochrane Library.
  44. ↑ Yakoob MY, Salam RA, Khan FR, Bhutta ZA (November 2016). "Vitamin D supplementation for preventing infections in children under five years of age". The Cochrane Database of Systematic Reviews. 11: CD008824. DOI:10.1002/14651858.cd008824.pub2. PMC5450876. PMID 27826955.
  45. ↑ Дополнительное применение витамина D для профилактики инфекций у детей в возрасте до пяти лет (неопр.) . Cochrane Library.
  46. ↑ Martineau AR, Cates CJ, Urashima M, Jensen M, Griffiths AP, Nurmatov U, et al. (September 2016). "Vitamin D for the management of asthma". The Cochrane Database of Systematic Reviews. 9: CD011511. DOI:10.1002/14651858.cd011511.pub2. PMC6457769. PMID 27595415.
  47. ↑ 1 2 Palacios C, Kostiuk LK, Peña-Rosas JP (July 2019). "Vitamin D supplementation for women during pregnancy". The Cochrane Database of Systematic Reviews. 7: CD008873. DOI:10.1002/14651858.CD008873.pub4. PMC3747784. PMID 31348529.
  48. ↑ Дополнительное применение витамина D у женщин в период беременности (неопр.) . Cochrane Library.
  49. ↑ Wagner CL, Taylor SN, Dawodu A, Johnson DD, Hollis BW (March 2012). "Vitamin D and its role during pregnancy in attaining optimal health of mother and fetus". Nutrients. 4 (3): 208—30. DOI:10.3390/nu4030208. PMC3347028. PMID 22666547.
  50. ↑ Bi WG, Nuyt AM, Weiler H, Leduc L, Santamaria C, Wei SQ (July 2018). "Association Between Vitamin D Supplementation During Pregnancy and Offspring Growth, Morbidity, and Mortality: A Systematic Review and Meta-analysis". JAMA Pediatrics. 172 (7): 635—645. DOI:10.1001/jamapediatrics.2018.0302. PMC6137512. PMID 29813153.
  51. ↑ Vitamin D supplementation for cystic fibrosis (неопр.) . Cochrane Library.
  52. ↑ Vitamin D for the management of multiple sclerosis (неопр.) . Cochrane Library.
  53. ↑ Витамин D при рассеянном склерозе (неопр.) . Cochrane Library.
  54. ↑ Vitamin D for the treatment of chronic painful conditions in adults (неопр.) . Cochrane Library.
  55. ↑ Витамин D для лечения хронических состояний, сопровождающихся болью, у взрослых (неопр.) . Cochrane Library.
  56. ↑ Calcium and vitamin D for corticosteroid‐induced osteoporosis (неопр.) . Cochrane Library.
  57. ↑ Сколько витамина D можно принимать ежедневно? (рус.) . Фитнес-обозрение (24 мая 2017). Дата обращения: 27 мая 2017.
  58. ↑ Bargman, Joanne M. Use of vitamin D drops leading to kidney failure in a 54-year-old man : [англ.] / Joanne M. Bargman, Carmen Avila-Casado, Bourne L. Auguste // Canadian Medicine Association's Journal. — 2019. — Vol. 191, no. 14 (8 April). — P. E390—E394. — ISSN 0820-3946. — doi:10.1503/cmaj.180465.
  59. ↑ Витамин Д (неопр.) (14 апреля 2021).
  60. ↑ Phillips et al., 2012, Abstract.
  61. ↑ ODS Vitamin D Initiative (неопр.) . Office of Dietary Supplements, US National Institutes of Health (2014).
  62. ↑ Metabolic and immunological consequences of vitamin D deficiency in obese children // Body Metabolism and Exercise. — 2015. — Vol. 840. — P. 13–9. — ISBN 978-3-319-10249-8. — doi:10.1007/5584_2014_81.
  63. ↑ Khan SU, Khan MU, Riaz H, Valavoor S, Zhao D, Vaughan L, et al. (August 2019). "Effects of Nutritional Supplements and Dietary Interventions on Cardiovascular Outcomes: An Umbrella Review and Evidence Map". Annals of Internal Medicine. 171 (3): 190—198. DOI:10.7326/m19-0341. PMID 31284304.
  64. ↑ Vitamin D and cancer prevention (неопр.) . National Cancer Institute, US National Institutes of Health (October 21, 2013).
  65. ↑ Martineau AR, Jolliffe DA, Hooper RL, Greenberg L, Aloia JF, Bergman P, et al. (February 2017). "Vitamin D supplementation to prevent acute respiratory tract infections: systematic review and meta-analysis of individual participant data". BMJ. 356: i6583. DOI:10.1136/bmj.i6583. PMC5310969. PMID 28202713.
  66. ↑ Pereira M, Dantas Damascena A, Galvão Azevedo LM, de Almeida Oliveira T, da Mota Santana J (November 2020). "Vitamin D deficiency aggravates COVID-19: systematic review and meta-analysis". Critical Reviews in Food Science and Nutrition: 1—9. DOI:10.1080/10408398.2020.1841090.
  67. ↑ 1 2 Vitamin D | Coronavirus Disease COVID-19(англ.) . COVID-19 Treatment Guidelines (US Centers for Disease Control and Prevention). Дата обращения: 3 октября 2020.
  68. ↑ 1 2 Advisory statement on likely place in therapy | COVID-19 rapid evidence summary: vitamin D for COVID-19 | Advice | NICE (неопр.) . www.nice.org.uk. Дата обращения: 2 октября 2020.
  69. ↑ Get vitamin D supplements if you're at high risk from coronavirus (COVID-19)(англ.) . nhs.uk (27 November 2020). Дата обращения: 30 ноября 2020.
  70. ↑ 1 2 Quesada-Gomez JM, Entrenas-Castillo M, Bouillon R (September 2020). "Vitamin D receptor stimulation to reduce acute respiratory distress syndrome (ARDS) in patients with coronavirus SARS-CoV-2 infections: Revised Ms SBMB 2020_166". The Journal of Steroid Biochemistry and Molecular Biology. 202: 105719. DOI:10.1016/j.jsbmb.2020.105719. PMID 32535032.

Литература [править | править код]

  • Марри, Р. Биохимия человека / Р. Марри, Д. Греннер, П. Мейес … []. — М. : Мир, 1993. — Т. 2. — 415 с. — ISBN 5-03-001775-5 (т. 2).
  • Хоббс, К. Витамины для «чайников» / К. Хоббс, Э. Хаас. — М. : Диалектика, 2005. — 352 с. — ISBN 0-7645-5179-5.
  • Громова, О. А. Витамин D : Смена парадигмы / О. А. Громова, И. Ю. Торшин. — М. : ГЭОТАР-Медиа, 2017. — 568 с. — ISBN 978-5-9704-4058-2.
  • Дефицит витамина D у взрослых : Диагностика, лечение и профилактика : Клинические рекомендации / Российская ассоциация эндокринологов, ФГБУ «Эндокринологический научный центр». — М. : Минздрав РФ, 2015. — 75 с.
  • Недостаточность витамина D у детей и подростков Российской Федерации : современные подходы к коррекции : Национальная программа / ФГБУН «ФИЦ питания и биотехнологии», ФГАУ НМИЦЗД Минздрава России, ФГБОУ ДПО РМАПО Минздрава России; под патронажем Союза педиатров России. — М. : ПедиатрЪ, 2018. — 96 с. — 15 500 экз. — ББК 57.334.152.8-4-5я81. — УДК616.391-053.2-07-085.356(035.3)(G) . — ISBN 978-5-9500710-6-5.
  • 2. Overview of Calcium // Dietary Reference Intakes for Calcium and Vitamin D : [англ.] / Institute of Medicine (US) Committee to Review; editors: Ross A. C., Taylor C. L., Yaktine A. L., Del Valle H. B. et al.. — Washington (DC) : National Academies Press (US), 2011. — P. 9. — PMID 21796828.
  • Phillips, Katherine M. Vitamin D4 in Mushrooms : [англ.] / Katherine M. Phillips, Ronald L. Horst, Nicholas J. Koszewski … [] // PLoS One : j. — 2012. — Vol. 7, no. 8. — P. e40702. — Published online 2012 Aug 3. — doi:10.1371/journal.pone.0040702. — PMID 22870201. — PMC PMC3411670.

Ссылки [править | править код]

  • Витамин D и родственные витамину D соединения для профилактики переломов в результате остеопороза у пожилых / Cochrane
  • Дополнительное применение витамина D для профилактики инфекций у детей в возрасте до пяти лет / Cochrane
  • Дополнительное применение витамина D у женщин в период беременности / Cochrane
  • Витамин D при рассеянном склерозе / Cochrane
  • Витамин D для лечения хронических состояний, сопровождающихся болью, у взрослых / Cochrane
  • Салькова, Алла «Просто мода». зачем врачи назначают витамин D (рус.) . Газета.ru (7 июля 2019). Дата обращения: 10 июля 2019.
  • Касапчук Александр, Касапчук Надежда. Кальций и Витамин Д для взрослых и детей разного возраста. Ответы на основные вопросы (неопр.) . Руководство Разумного Потребителя Медицинских Услуг и Информации (25 июля 2014). Дата обращения: 12 сентября 2018.
  • Витамин Д: польза, вред, как и когда принимать. Всё, что вы хотели узнать, но боялись спросить! (рус.) . Фемз (3 июля 2019).
  • Доктор Комаровский Е. О. Роль витамина D для поддержания здоровья человека на YouTube

Mackerel Vitamin D

Source: https://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D0%B8%D1%82%D0%B0%D0%BC%D0%B8%D0%BD_D

Share:

D Vitamin Szedã©Se Reggel Vagy Este

D Vitamin Szedã©Se Reggel Vagy Este

A Családinet Szakértői ► Életmód, táplálkozás

Farkas-Cseh Lívia (szabadságon)


Farkas-Cseh Lívia (szabadságon)
Természetgyógyász - fitoterapeuta

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/416-76-62
Skype: putzlivi
Honlap: http://www.smaragdhaz.hu
Blog: www.holisztikusgyogyulas.blogspot.com
www.ortomolekularis-medicina.blogspot.com

A szakértőnk jelenleg nem fogad kérdéseket, ezért csak az eddig neki feltett kérdéseket és az ezekre adott válaszokat tudod megtekinteni!

Választott témakör:

vértisztítás

Témakörök ►

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.

Tisztelt Lívia,

kb 3 hónapja vannak a következő tüneteim:
*1-2óránként ennem kell különben nem érzem jól magam korog a gyomrom folyton
*sokat járok nagy wc-re,reggeli után tuti rohanás wcre és ezután ujra éhes vagyok mintha nem ettem volna
*napi 3-4 laza széklet
*ha wc-zek utána korog megint a gyomrom
*orrfolyás
*puffadás de már ugy hogy ilyen nagy sóhajtozva kell vennem levegőt ugy nézek ki mint aki terhes
Voltam biorezonanciás vizsgálaton,ami Candidát illetve Pajzsmirigy problémát mutatott.Na mármost a pajzsmiigyem tökéletesen működik,ellenanyagot TSHt t3 t4 és ultrahang vizsgálat is ezt támasztja alá.Ezek szerint akkor a Candida sem hihető?Vettem egy Candida5 tezstet ami pozitiv lett de az orvosok azt mondták ezeket a tüneteket nem okozhatja Candida és mindne ember tesztje pozitiv hiszen mindnekben van Candida.
Ön szerint mi lehet ez?/normál orvosokban nem bízok,ezét érdeklődök Önnél,mint természetgyógyásznál/
Hormonjiam rendben vannak,mindegyik,parazitákat néztek az is rendben egyedül gazstroenterológusnál nem votlam,oda csak a hó végére van időpontom!

Köszönettel
Timi

Kedves Timi!

Érdekes az orvosok hozzáállása, mert a teszt egy In-Vitro önellenőrző diagnosztikai eszköz, amit orvos-kutató csoport alkotott meg (abban igazuk van, hogy minden emberben van Candida, kb. 18-20fajta, de a kóros elszaporodásukat hivatott mérni ez a gyorsteszt tudtommal, az általuk termelt toxinokat...). A tünetekkel kapcsolatos reakció is érdekes, mert a puffadást és egyéb tüneteket is okozhatja Candida. Az is igaz persze, hogy több minden más is, pl. glutén érzékenység, laktózérzékenység, egyéb ételintolerancia is. Ezek egy részét vérből is lehet nézni a Food Detective teszttel, valamint klinikai tesztekkel, de a megfelelő és körültekintő biorezonanciás feltérképezés is alkalmas ezek megállapítására. Az, hogy a biorezonancia mutat pajzsmirigy problémát, de a vér nem, gyakori. Ennek örülni kell, mert még nem olyan rossz a helyzet, hogy kimutatható, "diagnosztizálható" legyen. Ennek ellenére, ha a biorezonanciás eszközöket megfelelő módon használó és értelmező terapeutánál a biorezonancia kimutat valamit az Ön szervezetében, arra érdemes odafigyelni.
A tüneteivel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy jöjjön el egy állapotfelmérésre, aminek keretében meg tudom nézni az Önben felszaporodott kórokozókat, illetve a főbb élelmiszerekre meg tudom nézni az érzékenységet, egyéb működési zavarokat tudok nézni. Amennyiben ez nem lehetséges, mert pl. messze lakik, akkor mindenképpen érdemes szerintem elkezdeni a Candida-diétát, és mellé inni egy tisztító teát (diólevél főzet pl. reggelente), valamint gombaölő szereket, havi váltásban: kurkuma kivonat, grapefruit cseppek, olajfa kivonat. Így látatlanban nem tudok jobbat javasolni sajnos.
Diéta leírást tudok küldeni, ha ír az info@smaragdhaz.hu címre.

Üdvözlettel:

Farkas-Cseh Lívia (szabadságon)
2014-03-03 08:38:04

Olvasói értékelés: 5/5

Udvozlom

Parommal mar harom eve probalkozunk babaval, ket sikertelen inszem es egy sikertelen lombik utann, nem tudom mitevo legyek. Menstruaciom 30 cikluban jelentkezik 5-6 napig tart. Mediterran dietan vagyunk, keves hus sok zoldseg gyumolcs. Vizsgalatokszerint mindkettonknel rendben van minden.

Valaszat elore is koszonom
Zsuzsi

Kedves Zsuzsi!

A dieta jonak tunik, folytassak!
Emellett diolevel es csalanlevel forrazatabol keszult teakurat kellene vegezni mindkettejuknek 6 heten keresztul minden nap. Egy adag teahoz 1 ek csalanlevel es 1 ek. diolevel füvet kell leforrazni 2 dl vizzel, 10 perc aztatas utan leszurni, majd felereszteni meg 2 dl hideg vizzel (igy rogton ihato homersekletu lesz). Ezt kell szetosztani 2 cseszebe: egy Onnek, egy a parjanak. Izestieni nem szabad semmivel, meg mezzel sem! Ezt reggelente ehgyomorra es estenkent lefekves elott kell inniuk. (Tehat reggel 2-2dl, es este 2-2dl). Mindig friss fozetet keszitsenek!
Ha lejart a hat het, kerem jelentkezzenek, es megbeszeljuk a tovabbi teendoket. Az e-mail cimem: putz.livia@smaragdhaz.hu

Udvozlettel:

Farkas-Cseh Lívia (szabadságon)
2011-06-04 21:45:51

Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Kedves Szakértő!

Ideges eredetű szívritmus és erős szívdobogás jellegű panaszaim vannak, olykor szívremegéssel, máskor az egész bensőm remegésével együtt jár, általában csak este és csak ha egyedül vagyok (de ez sokszor van). És bizonyos testhelyzetekben jobban, fekve méginkább.....Amikor ez jön, akkor elaludni sem tudok és szorongásos tüneteim vannak, pedig próbálom az ismert relaxációs technikákat is alkalmazni, légzéssel pl. vagy pozitív dolgokra gondolni, de úgy érzem, a gondolataimban is két síkon vagyok és a jó alatt ott a félelem, amit meg is erősít, ha újra megérzem pl. a szívem "beremegését". Ilyenkor szoktam bevenni Valerianát, néha használ, máskor Frontint, az inkább. Van otthon Concor tablettám is, egy kardiológus írta fel eseti bevételre, de még sosem mertem bevenni, nehogy még rosszabbul legyek, mert állítólag leviszi a vérnyomás tés nekem amúgy sem magas..... Napközben erős és magabiztos vagyok, de este félek, mert egyedül vagyok, nem lesz, aki segítsen. Ez egy ördögi kör, az életem stresszes és hiába tudom az eszemmel, hgy ezen túl kéne lépnem, nem tudok és az egyedüllétben ellenem fordul az egész.......
56 éves, amúgy teljesen jó kondícióban lévő, egészséges nő vagyok. Rendszeresen járok szűrővizsgálatokra, a szív UH sem mutat semmi extrát, terheléses EKG-is voltam, az is OK. Tudom,mozogni kéne többet és életformát változtatnil, de ez nem olyan egyszerű. Nyugtató, stresszoldó tanácsot, teát, bármit kérnék Öntől, ha tud ilyeneket javasolni.
Köszönettel, wasabi

Kedves Wasabi!

Egy olyan teakeveréket adnék Önnek, ami pont ezekre az ideges eredetű szívpanaszokra szolgál, nem nyugtató, hanem stresszoldó hatású. A Valeriana jó, a Frontint és Concort hanyagolnám, amíg lehet. Úgy érzem, így első olvasatra, hogy meg lehet oldani.
A tea mellé én javasolnék napi 100 mg jó minőségű Q10 készítményt, ami megkönnyíti a szív működését, energiával látja el a sejteket.
Mivel írta, hogy alkalmazza az ismert relaxációs technikákat, de csak felszíni eredményt ér el, javasolnám, hogy beszéljen egy kineziológussal ez ügyben, mert úgy látom, hogy ide segítség kell a félelmek feloldásához. Én javasolom Romhányi Andreát, a kolléganőmet. Gyakran van közös kliensünk. Írjon neki (smaragdhaz@gmail.com), másolja be a Ön levelét és az én válaszomat is.

Ahogy Ön is írta, a mozgás mindenképpen fontos. Meg kell találni azt a mozgásformát, amiben örömét is leli és nem kell vagyonokat rákölteni.
Az étrendben is tudnék segíteni, de ahhoz személyes (telefonos, e-mailes) beszélgetés kellene, hogy tudjam, most miket eszik, hány kiló, milyen az anyagcseréje, stb.

Várom a jelentkezését, és akkor meg tudjuk beszélni a teakeverést és a diétát is. Az elérhetőségeimet megtalálja az adatlapomon.

Üdvözlettel:

Farkas-Cseh Lívia (szabadságon)
2011-05-17 11:24:35

Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Kedves Lívia! Sajnos az elmúlt héten 10 hetesen elhalt a kisbabám. El�z�leg megállapították, hogy a ciklus második felében alacsony a progeszteron szintem, de nem kaptam gyógyszeres pótlást. �rdekl�dni szeretnék, hogy a következ� teherbeesés el�tti hónapokban ajánlaná-e nekem a Premens barátcserje tabletta szedését (20 mg hatóanyag/tabletta), és ha igen, pontosan milyen adagolásban és hány hónapig, illetve a tanácsát kérném ahhoz is, hogy hogyan kell majd fokozatosan csökkenteni az adagot és végül elhagyni a szedését. Válaszát el�re is nagyon köszönöm.

Tisztelettel:
�gnes

Kedves Ágnes!

Ugyan kicsit hibásan, kriksz-krakszosan jött le az üzenet hozzám, de remélem mindent pontosan olvastam, össze is foglalnám inkább: eszerint 10 hetesen spontán vetélése volt, amit nagyon sajnálok ezúton is. :( Progeszteron szintje alacsonyabb volt, de nem kapott semmit rá.

Érdekelne, hogy mennyi volt a progeszteron szintje, és hogy prolaktint is néztek-e, és ha igen, az mennyi volt.

A Premens tablettával nekem az a bajom, hogy túl sok a segédanyag benne. Mindazonáltal kezdje el a szedését, mert jelenleg nem kapható más/tiszta barátcserje kivonat. Az ajánlott adagolása napi egy tabletta, folyamatosan, ciklustól függetlenül, és az ajánlott időtartam 2-3 hónap. Ez idő alatt nem szabad teherbe esnie, tehát ne is próbálkozzanak (de gondolom, ezt az orvosa is mondta, hogy most amúgy sem szabad próbálkozni újra).
A három hónap alatt figyelje a menstruációját, érdemes hőmérőzni is, hogy nagyjából meghatározhassa az ovuláció idejét.
Egy kis tisztítókúra is jót tesz ebben az időszakban, a férjének is, hiszen ő adja a születendő élet felét!
Részletes diétás javaslatot, teakúrát szívesen küldök e-mailben. A kókuszvíz is jó szolgálatot tehet, hogy a hasi, kismedencei szerveket kiméregtelenítse.

Üdvözlettel:

Farkas-Cseh Lívia (szabadságon)
2011-04-09 16:25:27

Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Kedves Lívia!

41 éves vagyok.Három gyönyörű gyereket szültem. Évek óta együtt élek egy miómával,de nem okoz gondot.A múlt hónapban is gyenge vérzésem volt, most pedig 10 nap késés után hol vérzek egy kicsit, hol nem.
Természetesen felkerestem a nőgyógyászomat, aki ultrahangon megmutatta, hogy megérett a petesejt (már cisztát is képezett),de nem tud megrepedni. A méhfalon szépen látszott, hogy csak egy kis részen vált le, a többi ott van.Hormonzavarral magyarázta. Azt javasolta várjunk egy hetet (hétfőn megyek újra) és ha nem lökődik le rendesen, akkor csinál egy egészségügyi küretet.Ezt szeretném elkerülni, ha lehet.

Évek óta szedem a villarosa kapszulát, mert elkezdett rövidülni a ciklusom. ( A családben korai a klimax) Azóta semmi problémám.

Köszönöm válaszát.
Tisztelettel: Eszter

Kedves Eszter!

Egy hét alatt nem tudok csodát ígérni. Mivel hormonzavart mond az orvos is, azt teheti, hogy emeli a Villarosa adagját.
Hosszú távon, függetlenül a kürettől állati fehérje mentes diétát érdemes tartani, valamint más fitohormon készítményt kellene alkalmazni, vagy a villarosát más adagolásban szedni.
Most még annyit tud szedni, hogy bedörzsöli az illetékes petefészek feletti bőrterületet aromaterápiás olajjal. Fél dl olajba (bármilyen jó) cseppentsen 15csepp teafaolajat, 10 csepp levendulaolajat, 10 csepp indiai citromfű olajat, és 10 csepp rozmaringolajat. Ezt jól keverje össze, és reggelente és esténként masszírozza be a bőrbe.

Részletesen megbeszélhetjük a teendőket skype-on, személyesen, vagy e-mailben.

Üdvözlettel:

Farkas-Cseh Lívia (szabadságon)
2011-02-23 18:36:36

Olvasói értékelés: nincs még értékelés

Kedves Lívia!
Köszönöm gyors válaszát most is.
Olvastam az egyik tanácsában valakinél, hogy a készítmény, amit ajánl, 10 ezer Ft körül van. Hát nekem sajnos most erre nincs keretem::( Meg barátcserjéből van még készletem, sikerült nagyon jó áron beszereznem. Úgyhogy akkor még maradok ennél. Amúgy ezt meddig lehet szedni, mert gondolom örökké ezt sem lehet szedni.
A pattanásokról annyit, hogy ezek tulajdonképpen akkor jelenhettek meg, most így visszagondolva, pár éve, mikor egy másik fogigátlót abbahagytam.
A májtisztítást szívesen megcsinálnám, ha megadná hozzá, hogy miből mennyit, hogyan....
Nagyon köszönöm, üdv: Zsanett

Kedves Zsanett!

Akkor maradjon a barátcserjénél, és csináljon még egy két hónapos kúrát (napi 1 kapszulával)
A májtisztításhoz egy egészen egyszerű receptet adnék csak, így látatlanban.
Keverjen össze 2 rész gyermekláncfű levelet 1 rész csalánlevéllel. Ebből a keverékből naponta 3 ek. füvet forrázzon le 0,5 l vízzel, és hagyja 10 percig állni. Ezután leszűrheti, és hígítsa fel 1 l-ig. Ezt iszogassa napközben. Reggel, rögtön éhgyomorra igyon meg belőle 1 pohárral, majd a délelőtt folyamán fokozatosan, mindig 1-1 pohárral. Legkésőbb du. 3-ig fogyjon el a napi adag. Emellett természetesen igyon más folyadékot is, vizet pl., az a legjobb.
Ezt a keveréket ihatja 2 hónapig is. Azután szünetet kell tartani.

Várom az újabb beszámolót 2 hónap múlva, ha addig nem történik semmi különös változás. :)
Minden jót, gyors javulást!

Üdvözlettel:

Farkas-Cseh Lívia (szabadságon)
2010-10-31 14:12:51

Olvasói értékelés: nincs még értékelés

D Vitamin Szedã©Se Reggel Vagy Este

Source: https://www.csaladinet.hu/m/szakertok/csehlivia_fitoterapeuta/faq/?tag=vertisztitas

Share:

Vitamin D Synthroid

Vitamin D Synthroid

Indian J Endocrinol Metab. 2018 Sep-Oct; 22(5): 584–588.

The Effects of Vitamin D Supplementation on Thyroid Function in Hypothyroid Patients: A Randomized, Double-blind, Placebo-controlled Trial

Afsaneh Talaei

Endocrinology and Metabolism Research Center, Department of Internal Medicine, School of Medicine, Arak University of Medical Sciences, Arak, Iran

Fariba Ghorbani

Endocrinology and Metabolism Research Center, Department of Internal Medicine, School of Medicine, Arak University of Medical Sciences, Arak, Iran

Zatollah Asemi

1Research Center for Biochemistry and Nutrition in Metabolic Diseases, Kashan University of Medical Sciences, Kashan, Iran

Abstract

Background:

Data on the effects of vitamin D supplementation on thyroid function in hypothyroid patients are scarce.

Objective:

This study was done to evaluate the effects of vitamin D supplementation on thyroid function in hypothyroid patients.

Material and Methods:

This randomized double-blind, placebo-controlled trial was conducted on 201 hypothyroid patients aged 20–60 years old. Subjects were randomly assigned into two groups to intake either 50,000 IU vitamin D supplements (n = 102) or placebo (n = 99) weekly for 12 weeks. Markers of related with thyroid function were assessed at first and 12 weeks after the intervention.

Results:

After 12 weeks of intervention, compared to the placebo, vitamin D supplementation resulted in significant increases in serum 25-hydroxyvitamin D (+26.5 ± 11.6 vs. 0.0 ± 0.0 ng/mL, P < 0.001) and calcium (+0.4 ± 0.7 vs. 0.1 ± 0.6 mg/dL, P = 0.002), and a significant decrease in serum thyroid-stimulating hormone (TSH) levels (−0.4 ± 0.6 vs. +0.1 ± 2.0 μIU/mL, P = 0.02). A trend towards a greater decrease in serum parathyroid hormone (PTH) levels was observed in vitamin D group compared to placebo group (−3.8 vs. +1.9, P = 0.07). We did not observe any significant changes in serum T3, T4, alkaline phosphatase (ALP) and albumin levels following supplementation of vitamin D compared with the placebo.

Conclusion:

Overall, the current study demonstrated that vitamin D supplementation among hypothyroid patients for 12 weeks improved serum TSH and calcium concentrations compared with the placebo, but it did not alter serum T3, T4, ALP, PTH, and albumin levels.

Keywords: Hypothyroid, thyroid function, vitamin D supplementation

BACKGROUND

The presence of vitamin D receptors in most tissues and cells in the human body leads to that vitamin D was considered as a unique hormone.[1] Several studies have demonstrated that vitamin D has an effect in decreasing the risk of chronic illnesses including autoimmune, infectious and cardiovascular diseases.[2,3,4] It has been estimated that more than one billion people worldwide have vitamin D deficiency or insufficiency.[5] The prevalence of 25(OH)D deficiency was reported as 81.3% among children in the south of Iran.[6] Elderly people as well as children and young adults are potentially at high risk for vitamin D deficiency.[7]

Several studies have reported low serum levels of vitamin D in hypothyroid patients which in turn may lead to some musculoskeletal complaints in these patients.[8,9] Other studies have demonstrated that the patients with Graves' disease also have low serum levels of vitamin D.[10,11] There are two mechanisms that may explain why serum levels of vitamin D is low in hypothyroid patients; one is that the low levels of vitamin D may be due to poor absorption of vitamin D from the intestine and the other is the body of these patients may not activate vitamin D properly.[8] In a study by Chaudhary et al.[12] was seen that administration of 60,000 IU vitamin D weekly in autoimmune thyroid disorders (AITD) had a favorable effect on autoimmunity as evidenced by significant reductions in TPO-Ab titers. In addition, vitamin D3 intake after 10 weeks in diabetic rats greatly corrected the alterations in thyroid profile and D2 (deiodinase 2) expression.[13]

Vitamin D mediates its effect through binding to vitamin D receptor (VDR) and activation of VDR-responsive genes in the target tissues.[8] VDR gene polymorphism was found to associate with AITD.[8] These mechanisms might suggest the importance of vitamin D administration in hypothyroid patients. To our knowledge, no reports are available evaluating the effects of vitamin D administration on thyroid function in hypothyroid patients. This study is aimed to determine the effects of vitamin D supplementation on thyroid function in hypothyroid patients.

PROCEDURE

Trial design

This was a 12-week randomized, double-blind, placebo-controlled clinical trial.

Participants

Participants of this study were 201 hypothyroid patients which were selected from subjects attending the endocrinology service of Arak University of Medical Sciences (AUMS) from October 2015 to December 2015. Patients aged 20–60 years old were stable for more than one year on their levothyroxine dose and thyroid-stimulating hormone (TSH) level was at 0.5–5 mIU/L without need to change the levothyroxine dose.

Ethics statements

This research was done in accordance with the Declaration of Helsinki and informed consent was received from all subjects. The research was approved by the ethics committee of AUMS and was registered in the Iranian website for registration of clinical trials (http://www.irct.ir:IRCT2016022325895N2).

Study design

At first, subjects were randomly divided into two groups by random permuted blocks to receive either 50,000 IU vitamin D supplement (n = 102) or placebo (n = 99) weekly for 12 weeks. Vitamin D capsules and its placebos (paraffin) were provided by Zahravi Pharmaceutical Company (Tabriz, Iran) and Barij Essence Pharmaceutical Company (Kashan, Iran), respectively. At the onset of the study, subjects were requested to keep their habitual diet and routine levels of physical activity throughout the study period as well as not to take any medications that might affect their reproductive physiology during treatment.

Treatment adherence

Compliance to the consumption of supplement and placebo was examined by bringing the containers of the capsules as well as by the measurement of serum 25-hydroxyvitamin D concentrations.

Assessment of anthropometric measures

Anthropometric measures including height, weight (Seca, Hamburg, Germany) and body mass index (BMI) were quantified at the onset and at the end of the study.

Assessment of outcomes

The primary outcome variables were thyroid function including serum T3, T4 and TSH in the current study. The secondary outcome variables were serum calcium, ALP, PTH and albumin.

Biochemical assessment

Twelve-hour fasting blood samples were taken by venipuncture at weeks 0 and 12 at the reference laboratory. Blood samples were taken according to a standard protocol and immediately centrifuged (Hettich D-78532, Tuttlingen, Germany). Then, the samples were stored at −80°C until analysis at the AUMS reference laboratory. Serum 25-OH-D was measured using the enzyme immunoassay method (DRG, Marburg, Germany) with inter- and intra-assay coefficient variations (CVs) of 9.7 and 4.7%, respectively. Measurement of total tetraiodothyronine (TT4) and triiodothyronine (TT3) were done using the radioimmunoassay (RIA) method, and TSH was measured by immunoenzymometric assay (IEMA) using commercial kits (Izotop, Budapest, Hungary). Intra- and inter-assay CVs were 3.3 and 6.2% for TT4, 6.7 and 7.8% for TT3 and 3.9 and 7.1% for TSH, respectively.

Randomization

Randomization assignment was conducted using computer-generated random numbers as blindness by a trained midwife at clinic.

Statistical methods

To evaluate normal distribution of variables, we performed the Kolmogrov–Smirnov test. To detect differences in the general characteristics between the two groups, we used independent samples Student's t-test and Mann–Whitney U test based on normal or abnormal distribution. Paired t-test also was applied to compare values within groups. To demonstrate the effect of vitamin D supplementation on thyroid function, one-way variance analysis ANOVA was applied. To control the effect of confounders including baseline values of biochemical parameters, age and BMI at baseline, we applied analysis of covariance (ANCOVA). A P value < 0.05 was considered statistically significant. All statistical analyses were conducted using the Statistical Package for Social Science version 18 (SPSS Inc., Chicago, Illinois, USA).

RESULTS

At the study baseline, we recruited 220 participants; however, 19 subjects were excluded from the study because of not meeting inclusion criteria. In the current study, 201 subjects [vitamin D (n = 102) and placebo (n = 99)] completed the trial [Figure 1]. On average, the rate of compliance in the present study was high, such that 100% of capsules were taken throughout the study in both groups. No side effects were reported following the consumption of vitamin D supplements in participants throughout the study. Totally, 58% of the patients were vitamin D deficient as described when vitamin D is less than 20 ng/ml.

An external file that holds a picture, illustration, etc.  Object name is IJEM-22-584-g001.jpg

Summary of patient flow diagram

Mean age, baseline weight and BMI, and end-of-trial weight and BMI were not significantly different between the two groups [Table 1].

Table 1

General characteristics of study participants

An external file that holds a picture, illustration, etc.  Object name is IJEM-22-584-g002.jpg

After 12 weeks of intervention, compared with the placebo, vitamin D supplementation resulted in significant increases in serum 25-hydroxyvitamin D (+26.5 ± 11.6 vs. 0.0 ± 0.0 ng/mL, P < 0.001) and calcium (+0.4 ± 0.7 vs. 0.1 ± 0.6 mg/dL, P = 0.002), and a significant decrease in serum TSH levels (−0.4 ± 0.6 vs. +0.1 ± 2.0 μIU/mL, P = 0.02). A trend towards a greater decrease in serum PTH levels was observed in the vitamin D group compared with the placebo group (−3.8 vs. +1.9, P = 0.07). We did not observe any significant change in serum T3, T4, ALP and albumin levels following supplementation of vitamin D compared with the placebo [Table 2].

Table 2

The effect of vitamin D supplementation on thyroid function in hypothyroid patients1

An external file that holds a picture, illustration, etc.  Object name is IJEM-22-584-g003.jpg

Adjustments for baseline values of biochemical variables, age and BMI at baseline did not influence our findings, except for serum ALP (P = 0.02) and albumin levels (P = 0.04) [Table 3].

Table 3

Adjusted changes in thyroid function in hypothyroid patients1

An external file that holds a picture, illustration, etc.  Object name is IJEM-22-584-g004.jpg

DISCUSSION

We found that vitamin D supplementation among hypothyroid patients for 12 weeks improved serum TSH and calcium concentrations compared with the placebo, but it did not alter serum T3, T4 levels. To our knowledge, this trial is the first evaluating the effects of vitamin D supplementation on thyroid function among subjects with hypothyroid.

Vitamin D is well known for its primary role in bone and mineral metabolism, and it has been recently shown that its deficiency is associated with many diseases such as cardiovascular disease, cancer, infection, adiposity as well as osteoporosis.[14] Also, it has been proved that low concentrations of serum vitamin D is associated with autoimmune diseases.[2] In addition, vitamin D deficiency is a global problem throughout the world.[7] It has been estimated that more than one billion people in the world have vitamin D deficiency or insufficiency.[7]

The prevalence of vitamin D deficiency in adult population has been reported to be 9–70% with a higher prevalence in Asian countries.[15,16] A study from Japan including 200 patients with Graves' disease demonstrated that 40% of women and 20% of men had vitamin D deficiency.[17] Some other studies have indicated that patients with Graves' disease also have low levels of vitamin D.[18] According to these findings, the present study showed that the prevalence of vitamin D deficiency was high in hypothyroid patients. Vitamin D supplementation significantly decreased TSH levels but had no significant effect on T4 or T3 concentrations. These results suggested that there may be a significant relationship between vitamin D deficiency and hypothyroidism. According to our results, some studies have reported the prevalence of vitamin D insufficiency in Hashimoto's disease (92%) was significantly higher than in healthy controls (63%).[19] Furthermore, Mackawy et al.[8] concluded that the patients with hypothyroidism suffered from hypovitaminosis D and there was a positive significant correlation between serum level of vitamin D with thyroid hormones and a negative significant correlation with TSH levels and suggested that the deficiency of serum levels of vitamin D was significantly associated with the degree and severity of hypothyroidism. There are two explanations for this association. First, the low levels of vitamin D may be due to poor absorption of vitamin D from the intestine.[8] Second, the body may not activate vitamin D properly.[8]

It has been known that both vitamin D and thyroid hormone bind to similar receptors called steroid hormone receptors. Some polymorphisms in VDR gene were shown to predispose people to autoimmune thyroid disease including Graves' disease and Hashimoto's thyroiditis.[20,21] Some previous studies have demonstrated that vitamin D modulates pituitary TSH secretion by binding to specific binding sites.[22] Smith et al.[23] found that vitamin D administration significantly suppressed TSH secretion in the basal state. He also showed that serum TSH levels of middle-aged and elderly women were higher than those of same-age men.[23] This result may indicate that TSH secretion is regulated by sex hormones, genetic susceptibility or environmental factors, which may also mediate the relationship between vitamin D status and serum TSH level.[24] In addition, another study found that circulating estrogen could induce serum TSH suppression in males by acting on pituitary, and vitamin D has been shown to have an important role in estrogen synthesis of both female and male gonads.[25]

CONCLUSION

Overall, the current study demonstrated that vitamin D supplementation among hypothyroid patients for 12 weeks improved serum TSH and calcium concentrations compared with the placebo, but it did not alter serum T3 and T4 levels.

Financial support and sponsorship

Nil.

Conflicts of interest

There are no conflicts of interest.

REFERENCES

1. Lee SM, Meyer MB, Benkusky NA, O'Brien CA, Pike JW. Mechanisms of Enhancer-mediated Hormonal Control of Vitamin D Receptor Gene Expression in Target Cells. J Biol Chem. 2015;290:30573–86. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

2. Agmon-Levin N, Theodor E, Segal RM, Shoenfeld Y. Vitamin D in systemic and organ-specific autoimmune diseases. Clin Rev Allergy Immunol. 2013;45:256–66. [PubMed] [Google Scholar]

3. Mangin M, Sinha R, Fincher K. Inflammation and vitamin D: The infection connection. Inflamm Res. 2014;63:803–19. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

4. Gouni-Berthold I, Krone W, Berthold HK. Vitamin D and cardiovascular disease. Curr Vasc Pharmacol. 2009;7:414–22. [PubMed] [Google Scholar]

6. Saki F, Dabbaghmanesh MH, Omrani GR, Bakhshayeshkaram M. Vitamin D deficiency and its associated risk factors in children and adolescents in southern Iran. Public Health Nutr. 2017;20:1851–6. [PubMed] [Google Scholar]

7. Holick MF, Chen TC. Vitamin D deficiency: A worldwide problem with health consequences. Am J Clin Nutr. 2008;87:1080S–6S. [PubMed] [Google Scholar]

8. Mackawy AM, Al-Ayed BM, Al-Rashidi BM. Vitamin d deficiency and its association with thyroid disease. Int J Health Sci (Qassim) 2013;7:267–75. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

9. Aljohani NJ, Al-Daghri NM, Al-Attas OS, Alokail MS, Alkhrafy KM, Al-Othman A, et al. Differences and associations of metabolic and vitamin D status among patients with and without sub-clinical hypothyroid dysfunction. BMC Endocr Disord. 2013;13:31. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

10. Yasuda T, Okamoto Y, Hamada N, Miyashita K, Takahara M, Sakamoto F, et al. Serum vitamin D levels are decreased and associated with thyroid volume in female patients with newly onset Graves' disease. Endocrine. 2012;42:739–41. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

11. Li X, Wang G, Lu Z, Chen M, Tan J, Fang X. Serum 25-hydroxyvitamin D predict prognosis in radioiodine therapy of Graves' disease. J Endocrinol Invest. 2015;38:753–9. [PubMed] [Google Scholar]

12. Chaudhary S, Dutta D, Kumar M, Saha S, Mondal SA, Kumar A, et al. Vitamin D supplementation reduces thyroid peroxidase antibody levels in patients with autoimmune thyroid disease: An open-labeled randomized controlled trial. Indian J Endocrinol Metab. 2016;20:391–8. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

13. Alrefaie Z, Awad H. Effect of vitamin D3 on thyroid function and de-iodinase 2 expression in diabetic rats. Arch Physiol Biochem. 2015;121:206–9. [PubMed] [Google Scholar]

14. Vilarrasa N, Vendrell J, Maravall J, Elio I, Solano E, San Jose P, et al. Is plasma 25(OH) D related to adipokines, inflammatory cytokines and insulin resistance in both a healthy and morbidly obese population? Endocrine. 2010;38:235–42. [PubMed] [Google Scholar]

15. Robien K, Butler LM, Wang R, Beckman KB, Walek D, Koh WP, et al. Genetic and environmental predictors of serum 25-hydroxyvitamin D concentrations among middle-aged and elderly Chinese in Singapore. Br J Nutr. 2013;109:493–502. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

16. G R, Gupta A. Vitamin D deficiency in India: Prevalence, causalities and interventions. Nutrients. 2014;6:729–75. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

17. Yamashita H, Noguchi S, Takatsu K, Koike E, Murakami T, Watanabe S, et al. High prevalence of vitamin D deficiency in Japanese female patients with Graves' disease. Endocr J. 2001;48:63–9. [PubMed] [Google Scholar]

18. Wang J, Lv S, Chen G, Gao C, He J, Zhong H, et al. Meta-analysis of the association between vitamin D and autoimmune thyroid disease. Nutrients. 2015;7:2485–98. [PMC free article] [PubMed] [Google Scholar]

19. Tamer G, Arik S, Tamer I, Coksert D. Relative vitamin D insufficiency in Hashimoto's thyroiditis. Thyroid. 2011;21:891–6. [PubMed] [Google Scholar]

20. Feng M, Li H, Chen SF, Li WF, Zhang FB. Polymorphisms in the vitamin D receptor gene and risk of autoimmune thyroid diseases: A meta-analysis. Endocrine. 2013;43:318–26. [PubMed] [Google Scholar]

21. Meng S, He ST, Jiang WJ, Xiao L, Li DF, Xu J, et al. Genetic susceptibility to autoimmune thyroid diseases in a Chinese Han population: Role of vitamin D receptor gene polymorphisms. Ann Endocrinol (Paris) 2015;76:684–9. [PubMed] [Google Scholar]

22. Sar M, Stumpf WE, DeLuca HF. Thyrotropes in the pituitary are target cells for 1,25 dihydroxy vitamin D3. Cell Tissue Res. 1980;209:161–6. [PubMed] [Google Scholar]

23. Smith MA, McHenry C, Oslapas R, Hofmann C, Hessel P, Paloyan E. Altered TSH levels associated with increased serum 1,25-dihydroxyvitamin D3: A possible link between thyroid and parathyroid disease. Surgery. 1989;106:987–91. [PubMed] [Google Scholar]

24. Gross HA, Appleman MD, Jr, Nicoloff JT. Effect of biologically active steroids on thyroid function in man. J Clin Endocrinol Metab. 1971;33:242–8. [PubMed] [Google Scholar]

25. Kinuta K, Tanaka H, Moriwake T, Aya K, Kato S, Seino Y. Vitamin D is an important factor in estrogen biosynthesis of both female and male gonads. Endocrinology. 2000;141:1317–24. [PubMed] [Google Scholar]

Vitamin D Synthroid

Source: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC6166548/

Share:

Prescription Vitamin D 50000 Units

Prescription Vitamin D 50000 Units

What is vitamin D-oral, and how does it work (mechanism of action)?

Vitamin D is a necessary vitamin for the growth and development of bones. Vitamin D is commonly known as ergocalciferol (Vitamin D2) and cholecalciferol (Vitamin D3). Vitamin D2 and D3 are broken down to their active form, calcitriol, in the body. Calcitriol works by increasing absorption of calcium and phosphorus in the body. Calcitriol also prevents loss of calcium and phosphorus from kidneys so they are absorbed back in the body to maintain sufficient levels.

What brand names are available for vitamin D-oral?

Ergocalciferol (Vitamin D2), Cholecalciferol (Vitamin D3), Cholecalciferol (Vitamin D3)

Is vitamin D-oral available as a generic drug?

GENERIC AVAILABLE: Yes

Do I need a prescription for vitamin D-oral?

Vitamin D2 and D3 50000 IU are available with a prescription. Vitamin D2 and D3 400 – 5000 IU are available over-the-counter (OTC).

What are the uses for vitamin D-oral?

Vitamin D is used for treating hypoparathyroidism, vitamin D resistant rickets, and low vitamin D levels. Over-the-counter Vitamin D preparations are commonly used for low Vitamin D levels.

What is the dosage for vitamin D-oral?

  • Hypoparathyroidism: Take 25000 to 200000 IU vitamin D by mouth once daily with 4 grams of calcium lactate 6 times daily.
  • Vitamin D resistant rickets: Take 12000 to 500000 IU Vitamin D by mouth once daily.
  • Daily intake of vitamin D: Take 600 IU daily.

Which drugs or supplements interact with vitamin D-oral?

Vitamin D should be used with caution with mineral oil because mineral oil slows down the absorption of Vitamin D and reduces its therapeutic benefits.

Thiazide diuretics like hydrochlorothiazide (Microzide) and chlorthalidone (Thalitone) should be used with caution in people with hypoparathyroid taking Vitamin D, because thiamine diuretics may increase calcium levels.

SLIDESHOW

Diet-Wrecking Foods: Smoothies, Lattes, Popcorn, and More in Pictures See Slideshow

Is vitamin D-oral safe to take if I'm pregnant or breastfeeding?

There are no adequate studies done on Vitamin D to determine safe and effective use in pregnant women.

Vitamin D enters breast milk. Therefore, it is best to be cautious before using it in nursing mothers.

What else should I know about vitamin D-oral?

What preparations of vitamin D-oral are available?

PREPARATIONS: Vitamin D2 and D3 are available in 400, 800, 1000, 2000, 2400, and 5000 international units (IU) tablets and capsules. Vitamin D2 is available in 50000 IU (1.25 mg) softgels. Vitamin D3 is available in 50000 IU capsules.

How should I keep vitamin D-oral stored?

Vitamin D capsules and tablets are stored at room temperature between 15 C - 30 C (59 F - 86 F).

Daily Health News

Trending on MedicineNet

References

NIH. Vitamin D.

FDA prescribing references

Prescription Vitamin D 50000 Units

Source: https://www.medicinenet.com/vitamin_d-oral/article.htm

Share:

Can A 13 Year Old Take Vitamin D

Can A 13 Year Old Take Vitamin D

Vitamin D

What Is Vitamin D?

Vitamin D is a nutrient that helps the body take in calcium from the foods that we eat. Together, calcium and vitamin D build bones and keep them strong. Vitamin D also plays a part in heart health and fighting infection.

Why Do Kids Need Vitamin D?

Kids need vitamin D to build strong bones. Vitamin D also helps bones heal after an injury or surgery.

Where Does Vitamin D Come From?

The Sun

Our bodies make vitamin D when our skin is exposed to the sun. It's hard to get enough vitamin D from the sun, though. Most kids and adults spend lots of time indoors at school and work. When outdoors, it's important to protect skin to prevent skin cancer and skin damage from too much sun exposure.

Food

Very few foods have vitamin D naturally. The foods with the most are fatty fish (like salmon and tuna), liver, eggs and fish oils. Kids don't eat these foods a lot. That's why food companies add vitamin D to milk, yogurt, baby formula, juice, cereal, and other foods.

Adding vitamin D to foods is called "fortifying." It's helpful, but it still may not be enough.

Supplements

To get enough vitamin D, children often need to take a multivitamin with vitamin D or a vitamin D supplement. Vitamin D is sometimes labeled as vitamin D3.

You can buy vitamin D pills, gummies, chewables, liquids, and sprays in stores without a prescription. Ask your child's health care provider for advice on choosing the right one.

How Much Vitamin D Does My Child Need?

Vitamin D is measured in international units (IU).

  • Babies younger than 1 year old need 400 IU of vitamin D a day. Baby formula has 400 IU per liter, so babies who drink at least 32 ounces of formula each day get enough. If your baby drinks only breast milk or gets less than 32 ounces of formula each day, ask your health care provider about giving your baby a vitamin D supplement.
  • Kids older than 1 year need 600 IU or more of vitamin D a day. Health care providers often want healthy kids to take 600 to 1,000 IU daily.

Some kids might need more vitamin D, such as those who:

  • have certain medical problems (for instance, obesity, celiac disease, cystic fibrosis, multiple fractures, or bone pain)
  • are healing from bone surgery (such as after fusion surgery for scoliosis)
  • are taking medicines (like anti-seizure medicines) that block the way the body uses vitamin D

Your health care provider can talk to you about whether your child needs a vitamin D supplement.

How Can I Help My Child Get Enough Vitamin D?

Because vitamin D is so important, you'll want to be sure your child gets enough. Giving your child a daily supplement or a multivitamin with vitamin D is the easiest way to do this.

Health care providers might order a blood test if they think a health problem is keeping a child from getting enough vitamin D. If doctors don't think your child has a health problem, there's no need for a blood test.

What About Calcium?

Vitamin D helps the body absorb calcium, a building block for strong bones. Unlike with vitamin D, kids usually can get enough calcium from food. High-calcium foods include milk, cheese, and yogurt. Food makers often fortify foods like cereal, bread, or juice with calcium.

Can A 13 Year Old Take Vitamin D

Source: https://kidshealth.org/en/parents/vitamin-d.html

Share:

Blog Archive

banner